(Ezt a bejegyzést Becser Anna novellája ihlette)
"Meglehetősen eltompultam … nem az italtól, jóllehet, annak is megvan a szerepe ebben az egész folyamatban – az agysejtjeim évek óta tartó fokozatos elszunnyadásában –, eléggé eltompultam már ahhoz, hogy négyszemközt elviseljelek. Nem figyelek rád, vagy ha oda is figyelek, minden szavadat kirostálom, és csak úgy automatikusan felelgetek, úgyhogy valójában nem is hallak, mert csakis így lehet elviselni ezt az egészet. De te új útra tértél az utóbbi pár száz évben – vagy mióta is élünk már együtt ebben a házban –, és ez most már kezd sok lenni … nagyon sok." Edward Albee: Nem félünk a farkastól
A '90-es évek végén láttam a Radnóti Színházban Csomós Mari és Bálint András főszereplésében Edward Albee: Nem félünk a farkastól című művéből készült színdarabot. Megrázott. Fiatal voltam és a fejemben álmok voltak a tapasztalatok helyén és valami olyan érzés, hogy én másként fogom csinálni, nem úgy mint ők és úgy sem, ahogy a szüleim. Aztán majd 7 évvel később szociálpszichológia órán Dessewffy tanár úr Eric Berne Emberi játszmák című művének felhasználásával feladatul adta Albee művének elemzését. Ekkorra sok mindenen túl voltam és egy játszmában éppen benne és még mindig csak éreztem, de érteni semmit nem értettem. Konfliktusok láncolatában éltem. Másokét kiválóan elemeztem, a sajátomban pedig minden nap újra és újra belehaltam majd újjászülettem. Otthon a polcunkon hevert a mediációról szóló alapkönyv még sem nyitottuk ki...még újabb 7 évnek kellett eltelnie, mire sok pofon után elkezdtem tanulni a kommunikációt és a konfliktuskezelésének különféle módjait. Érezni, tudni, tudatosítani és az alapján cselekedni... Sok - sok idő, sok - sok fájdalom.
A párkapcsolati mediáció egy pártatlan segítővel, a mediátorral (középen álló) lehetőséget ad a feleknek az egymással való beszélgetésük előmozdításában, érzelmeik megértésében, a közös érdekek feltérképezésében és abban, hogy egy független közvetítővel meghallják egymás szavát. Ez nem terápia, viszont jól kiegészíti a család- és párterápiát, ugyanakkor a mediáció szabályai higgadt, fegyelmezett légkört biztosítanak és a tárgyilagosság felé mozdítják el a feleket.
Mi a közös érdekünk? Mit vagyunk hajlandók ezekért megtenni? Mi a kapcsolatunk keresztmetszete? Mik vannak benne?
A mediátor, tükröz, átfogalmaz, racionalizál. A mediátor az ügy miatt van ott, egyik fél felé sem hajlik, ez adja a biztonságot és a lehetőséget az elég jó megoldás megszületésére.
És ha képesek vagyunk hallani, látni és érezni a másikat, akkor Kosztolányi örökbecsű művében megidézett játszótársai lehetünk egymásnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése