Tegnap testi-lelki egészség órán az ASSZERTIVITÁSról beszélgettünk. A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy csoportmunkában dolgozzák fel megadott szempontok alapján Lázár Ervin A nagyravágyó feketerigó és Hans Christian Andersen A nagyravágyó tű című meséit. A cél az volt, hogy megértsék, miért fontos a pozitív énkép kialakítása és megerősítése és milyen hátrányai vannak annak, ha valaki nem fogadja el magát és emiatt különféle eszközökkel él, hogy más legyen mint ami valójában.
 |
| Forrás: www.google.com |
Az előző órán arról beszélgettünk, hogy ha egy probléma vagy krízis jön az életünkbe, akkor ki milyen módon oldja meg és azt próbáltuk kideríteni, ki milyen típushoz tartozik, mennyire kerüli, mennyire alkalmazkodik, mennyire kompromisszum kereső, mennyire versengő illetve mennyire a nyerő-nyerő problémamegoldásban gondolkozik. Ehhez egy tesztet hívtunk segítségül, a Thomas-Kilman kérdőívet. Nagyon izgalmas beszélgetés volt, néhol vita bontakozott ki, hogy egy-egy konfliktusban milyen szempontokat és kinek a szempontjait nézi az ember és egyáltalán, mi lenne hasznos egy feszült helyzetben.
A pozitív énkép és a nyerő-nyerő konfliktuskezelés alapja, annak a pozitív viselkedésnek, melyet asszertívnek hívunk. Mivel közösségekben élünk, legyen az család, iskola, munkahely vagy éppen egy civil szervezet, nagyon fontos ismernünk erősségeinket és gyengeségeinket ahhoz, hogy a közösségünk építő, segítő és támogató tagjai lehessünk.
A következő ábra és a hozzá tartozó magyarázat Gyarmathy Éva: Asszertivitás - önelfogadás és mások elfogadása című tanulmányából származik.
Az agresszív viselkedés kulcsjellemzői:
| Az asszertív viselkedés kulcsjellemzői:
|
A manipulatív viselkedés kulcsjellemzői:
| A passzív viselkedés kulcsjellemzői:
|
És miként is kapcsolódik mindez a civil világhoz? Mostanság nagyon divatos beszélni az új, kreatív gondolkodói csoportokról, az organikus szervezetekről és azokról, akik a világot megváltoztatják. Ugyanakkor egy szó sem esik arról, hogy a másként való gondolkozás ott kezdődik, hogy tisztelem és elfogadom magam, reális önképem van és másokat is tisztelek és elfogadok. Azaz együttműködő, szolidáris, toleráns és nyílt, tiszta kommunikációt folytató felelősségteljes ember vagyok. Enélkül semmilyen civil kezdeményezés nem lesz sikeres, csak manipulál és szűk kör egójának kibontakozásához ad teret, annak álcázva, hogy organikus,lapos piramisú szervezet épül.
Magyarországon az asszertív viselkedést kevesen gyakorolják és kevesen tanítják. Iskoláinkban még többségében poroszos/hierarchikus oktatás folyik és a köz-és magánszférákban is a CÁPÁK uralkodnak, az önzőség áljótékonysába burkolva. Ez is egy sajátságos közép-kelet-európai forma, miközben az ügy nagyon szép és szükséges, az alap és a gondolatok a régi jól megszokott mechanizmusból származnak.
Az egyik diákom tökéletesen megfogalmazta mindezt, ami a következőkben foglalható össze. Ma mindenki tudatos, környezetvédő és pozitív...szavakban, tettekben önző, szemetelő és rosszindulatú, akkor hol van itt a hitelesség, kérdezem én?
A JÖVŐ A GYEREKEKÉ!
AHHOZ, HOGY ŐK MÁSKÉNT GONDOLKODJANAK HITELES, PÉLDAÉRTÉKŰ FELNŐTTEKRE, CIVIL VILÁGRA VAN SZÜKSÉGÜK!
TEGYÜNK ÉRTE!
TEGYÜNK ÉRTÜK TETTEINKKEL, NE CSAK SZAVAINKKAL!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése