„Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete." Hundertwasser
Utoljára arról írtam, hogy mennyire fontos lelkesíteni a kamaszokat...
Most pedig a több mint két hónap alkotói csapatmunka után, kicsit megpihenve úgy éreztem, először arról lenne jó írni, mi motivált és lelkesített engem, hogy belekezdjek és ezáltal belevonjam a diákjaimat egy ekkora fantasztikus közös projektbe, mint a Pillangóhatás Pedagógiai Program (www.pillangohatas.org).
Legtöbbször az embernek csak a végén állnak össze az apró pici életmozaikok egy egésszé. Hm, velem most pont így volt...
Miközben itthon tettem - vettem és közben elmosolyodtam egy-egy bevillanó szép pillanaton, megakadt a szemem az ajándékba kapott vászonképen, amit a Színes Város csapatától (www.szinesvaros.hu) kaptam. A Falunk Városának egy részletét ábrázolja. Ahogy Tomi a grafikusunk mondta is: Tudod, miért ezt választottuk...?! Persze, mondtam...Hundertwasser miatt:-)!
Igen, egy bölcsész, aki gyerekkori barátnője által építészekkel lógott, akiknek a város tanszék volt a kedvencük. Aztán, mert ez rá úgy hatott, hogy elkezdett érdeklődni a kultúraformálói iránt és vonzotta a századelő, az urbanizáció és az azzal összefonódó művészvilág és elkezdett a 19-20. század magyar-osztrák társadalomtörténetével foglalkozni. Így lett a szecesszió szellemi mozgalmának rajongója, hogy aztán Bécsben egy fél évig kutathassa és közben egy multikulturális közegben magába szippanthasson mindent, ami más mint itthon. Ebből lett egy jól megírt szakdolgozat, mely a századforduló művészetpártolóiról szólt. Majd nagy lendülettel hazajött, hogy szociológus legyen és megváltsa a világot.
Aztán inkább lett pedagógus, mert a kamaszok közelebb álltak hozzá, mint a kutatási tervek és az SPSS és mert a közösség erejében hitt, hisz és hinni fog mindig, legfőképpen abban, hogy nincsenek egyenes vonalak...
 |
| Hundertwasser: Singender Vogel auf einem Baum in der Stadt |
Tehát amikor megláttam a pályázatot,
először csak azt éreztem, de jó lenne, ha a gyerekeknek lenne kedvük. Aztán,
amikor láttam, hogy van egy - kettő, akkor tudatosan elkezdtem megkeresni az
embereimet. És ezzel a folyamat elindult és valami elképesztővé vált.
Biztos vagyok benne, hogy legbelül mindenkinek vannak
álmai...nekem az egyik az volt, hogy együtt alkossak a diákjaimmal valami
maradandó szépet...lehet, hogy ez csak egy énekes madár, aki a városba tévedett és rászállt egy fára, aztán énekével a többieket is odacsalogatta ..., de én hiszem, hogy sokan vannak még rajtunk kívül, akik szeretnének együtt énekelni, repülni vagy bármi! Hajrá!
