...neked is ott van a fejed felett a kérdőjeled...Hiperkarma

2012. február 25., szombat

7 perces gyerekek a drogok tükrében


Ismét egy konferencia...ismét az ELTE-n...a téma: Addiktológiai kutatások Magyarországon 2012".


Azon gondolkodom, kihez is szóljon a bejegyzés, ki legyen a célcsoport. Egyrészt szeretném, ha a fiatalok/kamaszok is elolvasnák, másrészt célom az is, hogy a felnőttekhez,tanárokhoz és szülőkhöz is eljussanak fontos információk. Mindannyian érintettek vagyunk. Egymás megismerésével, egymás iránti nyitottságunkkal és egymással való beszélgetéseink során, kerülünk egyre közelebb egymáshoz. Csak a bizalom, a figyelem, a törődés, a szeretet és a jó példamutatás képes védőhálót szőni köztünk. 
Ma fejeztem be Zacher könyvét. Kijegyzeteltem néhány számomra fontos gondolatát, amit most itt beleszövök a mondandómba. És csak annyit mondanék, olvassátok el!

És akkor, ha már digitális nemzedékről volt szó az előző bejegyzésekben, akkor említsük meg -és később, majd erre is részletesen kitérek egy bejegyzésben -mennyire heterogén ez a korosztály is. Akikről szó lesz most, sokukat nevezhetnénk "7 perces gyerekeknek", emiatt:

„Ma a hétperces ementáli gyerekek világát értjük. Mitől hétperces egy gyerek? Attól, hogy ma Magyarországon egy átlag magyar szülő, egy átlag magyar gyerekkel naponta átlagosan hét percet foglalkozik." (Részlet: A Zacher: 281.old.)

Nekem ezt nagyon nehéz elképzelnem, miként lehetséges ez, hiszen életem problémáit otthon a konyhai ténykedések (én legtöbbször csak ültem és beszéltem:) közben hosszasan kibeszélhettem anyukámnak, nem is tudom, mi lett volna enélkül, pedig sokszor csak meghallgatott, asszem pont ezért volt annyira hatékony, mert figyelt és hagyta, hogy hangosan kimondva rájöjjek dolgokra, miközben a világomból adtam neki egy szeletet bizalommal. Igazából, amikor először hallottam ezt a "7 perces gyerek" elnevezést, kétkedtem. Aztán egy órai beszélgetés alkalmával megkérdeztem, hogy mennyit beszélgetnek otthon és ledöbbentem, amikor a gyerekek szájából hallottam, azt a pár szokásos mondatot, hogy "Ettél? Bepakoltál?..." Semmiképpen nem kívánom a szülőket ostorozni, csak úgy érzem, hogy a védőhálót elsősorban a szülő szövi a gyerekköré ...és ez után soha nem következhet a szokásos... de nincs idő...ha ez a válasz, akkor jön a baj.

Ehhez szorosan kapcsolódik egy saját élmény. Pár évvel ezelőtt karácsony másnapján apukámmal ebéd után sétálni indultunk, amikor egyszer csak leszólított minket egy fiatal srác (18-20 év körüli ) és pénzt kért. Apukámon láttam ismeri és mondta, hogy nem ad neki, mert alkoholra meg szipura költi. A fiú nagyon szomorú tekintetű, jól öltözött volt. Nagyon megsajnáltam és nem értettem, hogy miért ilyen határozott az apukám. A fiú elment és séta közben elmesélte apukám, hogy adott neki már pénzt ennivalóra, aztán a boltban látta, hogy italt vesz és hogy padokon szipuzik és emellett az egész város ismeri, mert nálunk az egyik oktatási intézmény igazgatójának a fia. Nagyon rossz érzés volt látni ezt a fiatal embert karácsony másnapján kóborolni az üres utcákon. Miként lehetséges ez? Senkinek nem hiányzott? 

És ehhez egy részlet A Zacher könyvből:

„...Szóval miért is kell egy 15 éves fiatalnak az utcán éjszakáznia? S hiányzik ő egyáltalán valakinek? Ha hiányozna, akkor lehet, hogy nem lenne ott, mert feltételezhetjük, hogy akkor egy kicsit jobban foglalkoznának vele. Szereti őt egyáltalán valaki? Ha szeretné, akkor valószínűleg hiányozna is valakinek, és akkor megint csak nem lenne ott. Ezeket a kérdéseket világos, hogy nem lehet jogszabályokkal rendezni." (273.old.)

Természetesen ez sem mindenkire igaz, ennél sokkal árnyaltabb a kép, erre mindig rá kell jönnünk az életünk folyamán...


És akkor kicsit a kutatásokról és a jelenlegi szerekről. Hol is tartunk éppen! 

Két európai kutatás van, ami rendszeresen méri az iskoláskorú gyerekek szokásainak változását. Az egyik  az ESPAD, az európai összehasonlító vizsgálat a középiskolások alkohol- és drogfogyasztásáról és a HBSC, az  európai ifjúsági kutatás, iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásának változásait méri fel.  A HBSC legutóbbi felmérése 2009-2010-ben volt, míg az ESPAD vizsgálat tavaly történt meg, az eredményeik májusban lesznek publikálva. A konferencián elhangzott, hogy a főbb prevalencia értékek romlottak, azaz a 16 évesek korosztályában tovább növekedett a napi dohányzók aránya, a rohamivászatok (nagyivás) is kétszeresére növekedettek 1995 óta és a marihuána fogyasztók aránya, a 2007-ben mért 13,6%-ról 20%-ra nőtt. Azaz minden 5. 16 éves szívott már marihuánát. Az alkoholfogyasztás esetében egy trendváltás van, ami azt jelenti, hogy egyrészt megnövekedett a fogyasztott alkohol mennyisége, másrészt egyre többfajta ital keverése jellemző az italozás alkalmával. Legalább 3 fajta italt fogyasztanak egy alkalommal, azt is igen rövid idő alatt (rohamivás). A kábítószerek esetében nőtt az alkalmi fogyasztók aránya és elmondható, hogy azok, akik a marihuánát kipróbáltak könnyebben nyúltak egyéb szerekhez is. Magyarázatot a romlásra nehezen találni, hiszen 2007-hez képest a mentális állapotokban nincs változás, azaz nem érzik magukat rosszabbul, nem változtak az öngyilkossági ráták, egyedül a normakövetésben tapasztalható 2007-es adatokhoz képest változás, ami a szabályszegések növekedésére utal. Májusban lesz a hivatalos kiértékelése az ESPAD felmérésnek. Ezek egyelőre a kutató Elekes Zsuzsa elemzései és a korábbi évek eredményeinek az összehasonlításából nyert megállapítások. 

Ez a statisztika. Lássuk az elmúlt két évben felkapott mefedron nevű szerről mit is lehet tudni. Először is két videó, az időpontok fontosak, hiszen 2010-ben még legális volt a szer, míg 2011 őszétől az illegális szerek listájára került a becenevén csak KATI-nak vagy ZSUZSI-nak vagy MIAU-nak nevezett anyag:

2010. ősz


2011. nyár

A mefedron ugyan tiltólistára került, ugyanakkor újabb és újabb legálisan kapható fürdősók, füstölök és egyebek jelentek meg a piacon, azaz a neten és mint a pizzát házhoz viszik. Veszélyesek, mert nem tudni, mik is valójában és milyen hatásaik is vannak. A fenti videók önmagukért beszélnek. Tegnap az egyik gyorsétterembe szaladtunk ki ebédelni a konferencia szünetében. A mefedronról szóló előadáson elhangzott, hogy az ambulanciákra beszállított használóknál külső nyomok is láthatóak, ugyanis  ez a szer bőrkiütést okoz, az arcon a testhajlatokban, kicsi hólyagocskákat. Nos, éppen végeztünk, amikor egy kissé szétesett srác odaugrott hozzánk és a tálcám felé nyúlt, még el is csodálkoztam, hogy annyira éhes, hogy a maradék sült krumplira veti magát, amikor annyit mondott, hogy a blokkot szeretné elkérni a WC-hez. Odaadtam neki és, amikor ránéztem a labilitása mellett az tűnt fel, hogy tele volt apró piros pöttyökkel az arca és szinte pánikszerűen ment a WC-be...Lehet, hogy nem azért és bízzunk benne, hogy nem, az viszont már tapasztalat, hogy ezek a fiatalok gyorsétkezdékben intézik ezeket a szeánszokat...
A legfontosabb üzenetet a pszichoaktív szerekkel kapcsolatban Zacher Gábor könyvében találtam meg. 


"Mit csinál a kábítószer velem, veled? Nagyon egyszerűen egy mondatban megfogalmazható: MEGVÁLTOZTAT. És úgy változtat meg, hogy ezt érdemben nem tudod befolyásolni. Nem az a veszélye a szereknek, hogy meghalsz vagy beteg leszel, vagy ne adj isten elvisz a rendőr, hanem az, hogy megváltoztat, EZ A VÁLTOZÁS AZ, AMI TELJES EGÉSZÉBEN KISZÁMÍTHATATLAN." (190.oldal)

Ha valaki volt már részeg, akkor pontosan tudja, milyen fázisokon megy keresztül és hogy mennyire megváltozik az ember viselkedése és hogy van egy pont, ami után pont van, azaz egy világ, ami kiszámíthatatlan és veszélyes, mert nincs az embernek kontrollja, mert a szer uralkodik felette. Félelmetes érzés. És az még inkább, ha valaki felül erre a gyorsvonatra...


 Érzésvilág filmzenével: Transpotting 1996. 

Prevenció...rendszereket és stratégiákat építenek fel rá. Kell, szükség van rá. A fiataloknak leginkább hiteles mintákra van szükségük, hiteles felnőttekre és családra, beszélgetésre és arra, hogy megtanuljanak nemet mondani...Vannak akik végigmentek az úton és sikerült túlélniük. Azonban a függőség gyógyíthatatlan betegség, azaz bár az illető aktuálisan nem él együtt a szerrel, de pszichésen mégis függő (absztinens). Nagyon kemény folyamatos munka újraépíteni az életét, annak aki drog nélkül szeretne élni...

Quimby: Turning to the blue (ajánlom a szövegét!)

„A prevenció célja egy mondatban megfogalmazható: meg kell tanulni felemelt fejjel nemet mondani.”(228.old.)


SZÓLJ ÉS KÉRJ SEGÍTSÉGET!


Drog Stop (éjjel-nappal)          + 36 (80) 505 678      


Drogok hatásairól, segítségkérés (drogambulanciák)lehetőségei:


2 megjegyzés:

Míra Sarok/Papp Anikó Míra írta...

"Egy kosaras naplója"... ez a film a leghatásosabb megelőzési "módszer"...

Jó Andi írta...

Egészséghéten szeretném levetíteni!:-)