...neked is ott van a fejed felett a kérdőjeled...Hiperkarma

2012. február 18., szombat

Kik ők, a Z generáció?

Z, ONLINE, VÁLSÁG-, NET-, IT, BEDRÓTOZOTT, DIGITÁLIS BENNSZÜLÖTT, BESKATULYÁZOTT…
GENERÁCIÓ
Forrás:  http://www.edutopia.org/

Minden korosztályt meghatároz az a környezet, amelyben felnőtt, az akkori történelmi, társadalmi és kulturális körülmény, amely hatással volt szocializációjára, személyiségének kialakulására.  Egy generáció létrejöttét elősegítő tényező lehet egy közös problémafelvetés, egy generációs élmény, amely alatt történeti tények bizonyos módon való átélését kell értenünk, és amely nem azonos az egész népesség körében. Ez az élmény nemcsak a generáció közös szellemét határozza meg, hanem meghatározza azt is, kik fognak a generációba tartozni. A mostani generációra legnagyobb hatást a globalizáció és a változatos technológiai újítások hozták, melyek által a világ fiataljait hasonló események, trendek és folyamatok alakítják.

Strauss és Howe azt állítják könyvükben, hogy ahogyan a történelem alakítja a generációkat, úgy alakítják a generációk is a történelmet. Könyveikben, a Generations-ben, illetve a The Fourth Turning-ben az angol-amerikai történelmet ciklusokra osztják, és a generációkat aszerint címkézik, hogy melyik ciklusban születtek. A négy ciklus egy lengő ingához hasonlítható. Strauss és Howe úgy gondolják, hogy a történelem ciklusai a következő módon ismétlődnek: krízisperiódus (egyik véglet), fejlődési időszak (másik véglet), illetve az ébredés és a feltárás periódusai (a csendesebb periódusok). 

A generációs címkék a második világháború után keletkeztek, mely a látványos demográfiai robbanásnak volt köszönhető, ezért a „baby boomer” kifejezéssel illették a 1946-1964 között születettek generációját. Ezzel a címkével kezdődött el a nemzedéki megnevezések kidolgozása.

A következő nemzedék elnevezése, Douglas Coupland kanadai író X generáció című, 1991-es posztbeat regényéből származik, amely három fiatalnak a fogyasztói társadalomból való kivonulását mutatja be. Társadalomtudósok ennek nyomán kezdték használni az elnevezést és ebből származott az Y és Z generáció címkéje is. 

Forrás: www.hvg.hu

Ámbár Magyarországon ehhez hasonló elnevezések, címkék kevésbé terjedtek el, az utóbbi évtizedben egyre több tanulmány, könyv és kutatás foglalkozik az Y és Z generációval. Míg az X generáción az 1970-1980-as években születetteket értjük, addig az 1981-2001 között születetteket az Y, illetve legfiatalabbjaikat Z generációnak nevezik. E két utóbbi nemzedék legfontosabb ismertetőjele, hogy ők már a digitális technológiák világába születtek bele. 

Prensky révén kezdték el az internettel felnőtt nemzedéket „digitális bennszülötteknek” (digital natives) hívni. Ők a net-generáció, akik 1980 után születettek. A könyvkultúrán felnőtteket pedig „digitális bevándorlók” (digital immigrants”).

Mind az Y, mind a Z generáció különbözősége az előző nemzedékekhez képest leginkább másfajta kommunikációjukban mutatkozik meg. Ezek a fiatalok sokkal intenzívebben kommunikálnak, ami nemcsak a folyamatos e-mailezést és az internetes csevegést, a csetelést jelenti, hanem a mobilozást is, ami egy „állandó bekapcsolt állapotot”, azaz „always on” állapotot feltételez. Az intenzív kommunikáció egyben arra is enged következtetni, hogy nem annyira a technológiai újdonságok és azok magas fokú ismerete iránti vonzódásuk a legfőbb jellemző vonásuk, hanem a különböző technológiák által biztosított önkifejezési, szórakozási és közösségi találkozások lehetőségei. 
A digitális nemzedékről szóló konferencián hasznos lett volna, ha előadóként megszólal egy digitális bennszülött és elmondja, hogy ők miként látják önmagukat és a világot, amiben élünk. Ezt most pótlom itt. A TEDxYOUTH@Budapest konferenciasorozatában Kaszás Krisztián tartott egy nagyon érdekes előadást a digitális bennszülöttekről, melyben hangsúlyozza, hogy a technika a kreativitást fejleszti, intenzív alkalmazása érdekesebbé teheti a tanórát, a diákokat pedig motiválhatja a tanulásra. A lineáris helyett az organikus gondolkodásé a jövő, mondja.






És hogy miként változtatta meg az agyműködést a digitális technológia, azt az alábbi angol nyelvű videó, jól szemlélteti:





És végül Dr. Bessenyei István szociológus, egyetemi docens tanulmányából egy részlet: 

"Prensky idézi a neurobiológusokat, akik azt állítják, hogy a virtuális világba beleszületett gyerekek agya másképp hálózatosodik, percepciós képességeik másfajták, mint a „bevándorlóké”, gondolkodásmódjuk, holisztikus, vizuális megismerési technikájuk másképp működik, mint idősebb tanáraik nemzedékeinek olvasásra alapozott memóriája. A digitális nemzedék az online-játékok, a közösségi hálózatok, a blogok, az interaktív kép-, hang-, video- és szövegalkotás, az internetes video-telefonálás, a mobiltelefon és a világháló információ-gazdag világában nőtt fel, ellentétben tanáraik nemzedékével, akik közül a legtöbb csak felnőtt korában ismerkedett meg a számítógéppel illetve a széles sávú internettel és a web2.0-ás eszközökkel.
Ez a helyzet drámai konfliktusokhoz vezet: nemcsak arról van szó, hogy a tanár nem képes a hagyományos tanulásra motiválni a diákokat, hanem arról is, hogy egymás nyelvezetét sem értik meg.

„Képtelenek vagyunk megérteni, még kevésbé nagyra becsülni vagy értékelni azokat a fejlődési fokokat, amelyeket a digitális bennszülöttek képességeik fejlesztésében megjártak. Ehelyett azon kesergünk, hogy milyen képességekkel nem rendelkeznek. Mivel a digitális nyelv nem az anyanyelvünk, s mivel bevándorlóként jelenünk meg világukban, öntudatlanul is lenézzük azokat a gyerekeket, akik tőlünk különböző cselekvési formákat gyakorolnak. A digitális kor gyermekei merőben másféle képességekkel rendelkeznek, mint amivel mi magunkénak vallunk és értékelünk.
Öntudatlanul is hajlunk arra, hogy feltételezzük: képességeik nem kielégítőek és nem érik el az írni-olvasni tudásnak azt a fokát, amivel mi rendelkezünk, hiszen úgy tűnik, hogy nem becsülik, és nem részesítik előnyben a mi írásra-olvasásra alapozott kultúránkat. Így ahelyett, hogy közel engednék magukhoz az innovációt, ahelyett, hogy elismernék, hogy a világ megváltozott, s új, digitális világ jelent meg, sok digitális bevándorló panaszkodik és ragaszkodik mereven a régi sémákhoz, miközben arról mesél, hogy mennyivel jobb volt a régi hazájában.” (Jukes és Dosaj 2006:14)

Ian Jukes és Anita Dosaj – Prenskyre és még 21 más angolszász szerzőre – támaszkodva a következőképp foglalták össze a két generáció közötti különbséget:
Digitális bennszülöttek – digitális bevándorlók
„A digitális bennszülöttek”
„A digitális bevándorlók”
Gyorsan kívánnak információt szerezni többféle multimédia-forrásból
Korlátozott számú forrásból származó információ lassú és ellenőrzött átadását részesítik előnyben (nyomdafesték-sovinizmus)
A párhuzamos információfeldolgozást és a több feladattal való egyidejű foglalkozást (multitasking) kedvelik.
Az egyszintű információ-feldolgozást és az egyetlen (vagy csekély számú) feladatra való koncentrálást kedvelik (egyszintű terhelhetőség).
A szövegnél szívesebben dolgoznak kép-, hang- és videó-információkkal.
A kép-, hang- és videó-információkkal szemben előnyben részesítik a szöveget.
Szívesen keresnek rá véletlenszerűen, hiperlinkek útján elérhető multimediális információra (nem-lineáris feldolgozás)
Az információkat lineárisan, logikusan felépített és adagokra bontott formában kedvelik.
Kedvelik a szimultán kölcsönhatásokat, illetve a hálózati kapcsolatok létesítését számos más felhasználóval.
Inkább az egyéni munkavégzést részesítik előnyben. Jobban kedvelik, ha a tanulók egyénileg, másoktól függetlenül, mintsem másokkal hálózati kapcsolatokat fenntartva, kölcsönhatásban dolgoznak.
Legszívesebben „éppen időben” (just-in-time), vagyis az utolsó pillanatban tanulnak.
Szívesebben „minden eshetőségre felkészülve” (just-in-case) tanítanak (a vizsgakövetelmények szem előtt tartásával).
Az azonnali megerősítést és azonnali jutalmat kedvelik.
Szívesebben választják a késleltetett megerősítést és jutalmazást.
Azt tanulják szívesebben, ami releváns, azonnal hasznosítható és egyszersmind szórakoztató.
A standardizált tesztekre való felkészítést szolgáló oktatást részesítik előnyben, a tantervi irányelveknek megfelelően.

(Jukes és Dosaj 2006:37 alapján)

De ezt a különbséget más, a posztmodern differenciálódással kapcsolatos körülmények is erősítik. Az iskolában egymás mellé került az a nemzedék, amely a virtuális tudáshálók, kommunikációs rendszerek globalizált világában nőtt fel és naponta éli át azt, hogy személyiségének építése közben a legkülönbözőbb magatartásbeli, fogyasztásbeli, ideológiai, vallási minták – és információs adatbázisok - közül választhat.  A mai idősebb tanárnemzedék viszont úgy nevelkedett, hogy fiatal korában lényegében nem élte át a maihoz hasonló erősségű individualizálódást, a választási lehetőségek sokféleségéből fakadó döntési helyzetek örömeit és kínjait. A paternalista diktatúrák részben fel is mentettek a választás nehézségeinek egy jelentős része alól, hiszen a magatartásformák, ideológiák kötelezőek, az információk hiányosak, ritkábbak és hivatalosan megszűrtek voltak. E helyzetben az egyén azzal igazolhatta esetleges konformizmusát, a normáknak való behódolását, hogy a választás a hatalom nyomása miatt kötelező, és nem is igen létezik más kiút. Két beállítódás, két különböző nyelvezet, jelrendszer és befogadási stílus kerül így egymás mellé. (V.ö. Bessenyei 2009:13-15.)"

Változni, fejlődni és haladni kell a korral mindannyiunknak és leginkább a tanároknak, pedagógusoknak, hogy hitelesek és hatékonyak tudjanak maradni/lenni!

Irodalom:
  • Neil Howe – William Strauss: Generations. The History of America’s Future, 1584 to 2069. Harper Perennial,1992., Neil Howe – William Strauss: The Fourth Turning: An American Prophecy. Broadway Books, 1997.










  

3 megjegyzés:

Míra Sarok/Papp Anikó Míra írta...

Szuper a blog, Andikám, csak így tovább!!!

Míra Sarok/Papp Anikó Míra írta...

Drága Andikám, szuper a blog, gratula!!!

Jó Andi írta...

Köszönöm, drága Ani!puszillak!